Iroda: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 52.
Tel: +36 1 886 9213
Mobil: +36-30-9338-905
Minden párkapcsolatban előbb- utóbb felmerül a házasság gondolata, de gyakran legyintenek rá a felek, mondván: nincs jelentősége a papírnak, és maradnak élettársi kapcsolatban.
Tanácsos tudni azonban, hogy ezzel a döntéssel mit vállalnak a jövőbeli vagyoni viszonyaikat illetően.
A Polgári Törvénykönyv egyik legjelentősebb változása az élettársak vagyoni viszonyainak rendezése terén következett be. Egyáltalán nem lényegtelen, hogy milyen „papírt” készítenek, illetőleg készíttetnek a felek kapcsolatuk elején vagy kapcsolatuk fennállása alatt. Szerződés hiányában, ha a házasság mellett döntenek, akkor a régről kialakult házastársi közös vagyon vélelme alapján történik a gazdálkodásuk, vagyis közös vagyon keletkezik az együttélés egész időtartama alatt.
Nem ilyen egyszerű a helyzet, ha élettársak maradnak. Elterjedt, hogy az élettársak majdnem olyanok, mint a házastársak, csak a vagyon megosztása kicsit másképpen történik, ezt meghaladóan azonban nincs jelentősége annak, hogy házastársi vagy élettársi vagyonközösségről beszélünk.
A Polgári Törvénykönyv az élettársi vagyonközösség fogalmát teljesen új alapokra helyezte, az élettársi kapcsolathoz nem társul vagyonközösség. Az élettársak önálló vagyonszerzők és csak kapcsolatuk végén a vagyonszaporulat elszámolását igényelhetik egymástól.
Ennek az elszámolásnak a bírói gyakorlata alakulóban van, számtalan probléma megválaszolatlan, mi tekinthető vagyonszaporulatnak, és hogyan történik annak elszámolása.
Lényeges különbség, hogy amíg a házastársi vagyonközösségnél, és korábban az élettársi kapcsolatnál, tulajdoni igényt lehetett érvényesíteni, az új élettársak már csak kötelmi igényt érvényesíthetnek egymással szemben.
Amíg a tulajdoni igények nem évülnek el, a kötelmi igényt az általános elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni.
A Kúria precedensképes határozata leszögezi, hogy az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását, de az élettársak között nem keletkezik közös vagyon, az élettársak az élettársi kapcsolat megszűnésekor meglévő vagyonáról kell azt vélelmezni, hogy az a megosztandó vagyonszaporulat, és ezzel szemben a különvagyoni jelleg bizonyítása az ezt állító élettársat terheli.
Szerződések jelentősége
Mit jelent a vélelem?
Amennyiben a házasodni kívánók vagy az együtt élő felek a törvény rendelkezéseitől nem kívánnak eltérni, a fennálló és hatályos törvényi előírás az, amely a kapcsolatuk fennállása alatt iránymutató. Ilyen esetben a törvényi vélelem képezi az elszámolás alapját.
Szerződés hiányában a jogszabály köti meg a felek kezét.
Ezért van jelentősége a házasság megkötése előtt – vagy akár alatt – a vagyonjogi szerződéseknek. A felek szabadon, előzetesen végig tárgyalva tudják későbbi vagyoni viszonyaikat rendezni, hogy a későbbiekben ez a ne okozzon számukra problémát.
A házassági vagy az élettársi vagyonjogi szerződés megkötéséhez feltétlenül ügyvédet kell igénybe venni, a szerződés csak közokiratban vagy ügyvédi ellenjegyzéssel érvényes, ez vonatkozik a szerződés módosítására felbontására és megszüntetésére is.
Eltitkolt vagyon
A házassági életközösség alatt ma már egy gyakrabban fordul elő, hogy a felek több bankszámlát működtetnek, akár jövedelmeiket is külön- külön bankszámlán kezelik. Önmagában az a körülmény, hogy a feleknek külön bankszámlájuk van, nem írja felül a házastársi közös vagyon vélelmét, ennek az a következménye, hogy a házastársak, amennyiben egymás között vagyonjogi szerződést nem kötöttek, bármelyikük bankszámláján elhelyezett összeg házastársi közös vagyonnak minősül. Más kérdés ennek felderítése, ha a felek egymás bankszámláit nem ismerik, vagy vagyonukat egymás elől eltitkolják.
Az egyébként közös vagyont képező bankszámlák felderítése kizárólag akkor lehetséges, ha a felek pert indítanak egymással szemben. Ebben az esetben a bíróság a megjelölt bankokat, akár többet is, megkereshet és bizonyítási eljárás keretében az esetleg eltitkolt vagyonelemeket feltárja.
Arra jelenleg nincsen lehetőség, hogy olyan vagyont keressünk meg, amelynek a hollétéről fogalmunk sincsen. A központi nyilvántartáshoz az arra illetékes hatóság megadott körülmények között jogosult.
