Családjogi szerződések
Megállapodás köteléki kérdésekről
Köteléki kérdésnek nevezzük a házasság felbontását, a szülői felügyelet rendezését, kapcsolattartást, gyermektartást, közös lakás használatát. Ezek azok a legalapvetőbb fogalmak, amelyekben a házassági bontóperben nyilatkozni, megegyezés hiányában a bíróságnak döntenie kell.
Házastársi vagyonközösség megosztása
A leggyakoribb szerződés típus a házastársi vagyonközösség megosztására jön létre. Tudni kell, hogy a szerződéshez ügyvédi ellenjegyzésre van szükség, a házastársak közötti vagyonátruházás amúgy illetékmentes. Amennyiben a rendezés ingatlant érint, akkor a változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére is szükség van a vonatkozó jogszabályok formaságainak betartása mellett. Amennyiben a szerződés céggel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz, akkor a cégeljárás szabályait is figyelembe kell venni.
Házastársak közötti ajándékozás, vagyonátruházás illetékmentes.
Mit jelent a bíróság előtt kötött egyezség, milyen következményekkel jár?
A bíróság előtt megkötött egyezség végrehajtható és a bíróság által hozott ítélettel azonos jogkövetkezménnyel bír. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a felek tisztában legyenek azzal, hogy mi kerül az egyezség szövegébe és értsék is azokat a jogi fogalmakat, amelyekre rábólintanak. Nagyon nehéz helyzetbe kerülhet az az ügyfél, aki később kíván egy egyezségtől eltérni és hasztalan hivatkozik később arra, hogy ő bizony nem jogász és nem értette azt, amit kérdeztek.
Sajnos szinte kizárt, hogy ezt a kifogást később elfogadják, és pusztán erre tekintettel az egyezség megváltoztatására sor kerüljön.
A jogi fogalmak nem ismerete nem mentő körülmény, így sokszor „megéri” ügyvédhez fordulni az ilyen kellemetlenségek elkerülése érdekében.
Szerződések megtámadása
Elengedhetetlen, hogy az ügyfelek legalább alapszinten megértsék a jogi fogalmakat, amelyek későbbi életüket szabályozzák. Álláspontom szerint minden ügyfélhez meg kell és meg is lehet találni a kulcsot, természetesen ehhez az ügyfél akaratára is szükség van, hogy azt meg is akarja érteni.
Nagyon nehézkes és csak szűkkörben lehetséges a szerződések megtámadása. Gyakori hivatkozás különösen családjogi ügyekben, hogy „idegileg” nem volt olyan állapotban valaki, hogy a szerződést felfogja, vagy éppen „szabadulni” akart a kellemetlen helyzettől, a gyerekek érdekében nem akart vitát. Majd a családi viharok elmúltával próbálnak „ fogást „ találni a szerződésen.
Annak ellenére, hogy egy házassági válság bizony próbára teszi az emberek idegrendszerét, mégis ki kell tartani és kizárólag olyan megállapodást, szerződést szabad aláírni, amelyet később is kötelezőnek elfogadunk.
Közös megegyezés az új polgári perrendtartás értelmezésében
2018. január 1. napján lépett hatályba az új Polgári perrendtartás, amely jelentősen megnehezítette a felek számára a perindítást. Az eddigi gyakorlattól eltérően a keresetlevélnek kínos részletességgel tartalmaznia kell számos formális adatot, a teljes tényállást, sőt már a per kezdeti stádiumában elő kell terjeszteni a később szükségessé válható bizonyítékokat, akár a tanúk nevének és idézhető lakhelyének megjelölése mellett.
A válni szándékozó ügyfelek jelentős százaléka az úgynevezett „közös megegyezéses „ válást választaná és kifejezetten nem kívánja feltárni azokat a régi sérelmeket, amelyek a házasság megromlásához vezettek.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy az új Polgári perrendtartás nem segíti elő a megegyezéses válást. Mégis mit lehet tenni, ha a házas felek dacolva a jogszabályokkal nem kívánják feltárni az okokat?
A probléma áthidalására az a gyakorlat kezd kialakulni, hogy már a per megindítását megelőzően létre kell hozni egy teljes körű megállapodást a felek között minden olyan jogilag jelentős kérdésben, amelyben a későbbiekben a bíróság előtt egyezséget kell kötni.
A megállapodás megkötésében jelentős szerepe van a jogi képviselőknek, akik már a bírósági eljárást megelőzően jogi formába öntik a felek akaratát, lényegében a jog nyelvére fordítják azt úgy, hogy a bírósági
eljárásban már szinte „tálcán kínálják” a bírónak az egyezség szövegét.
Amúgy az ügyvédi irodában megírt megállapodásnak további előnye, hogy számos olyan kérés, kívánság, elképzelés is okiratba foglalható, amely a bírósági eljárásnak nem része.
Házastársi közös vagyon megosztása: kinek mennyi jár válás után?
Egy válás kimondását megelőzi a felek megegyezése. Rendezni kell a vitás ügyeket, a közös vagyont, gyermekelhelyezést, szülői felügyeletet és minden közös dologról gondoskodni kell. A házastársi közös vagyon megosztása az egyik sarkalatos pont a válás során. A házasságban eltöltött évek során közösen szerzett vagyonnak kell elosztásra kerülnie. Ezt szerződésben foglalják írásba a felek, természetesen ügyvéd jelenlétében.
A házastársi közös vagyon megosztása és az egyéb, megegyezésre váró kérdések intézése ajánlott peren kívül, ügyvédek irányítása mellett. Ezzel elkerülhető, hogy a válás bíróság előtt bonyolódjon, annak minden kellemetlenségével együtt. Ha a felek házassági szerződést kötöttek, úgy egyértelmű, hogy kinek mi jár. Ha nem, akkor a törvény által előírt szabályokra kell hagyatkozni. Ez alapján elmondható, hogy a házasság ideje alatt közösen szerezett, bármilyen vagyon fele-fel arányban osztható el. Ez vonatkozik az élettársi kapcsolat idejére is.
Amennyiben szüksége van tapasztalt ügyvéd segítségére a házastársi közös vagyon megosztásához, keressen meg bizalommal a honlapon feltüntetett elérhetőségek egyikén!
A házastársak közötti egyes szerződések
Házastárs vagy élettárs
Jogi értelemben egyáltalán nem mindegy, hogy a felek házassági vagy élettársi kapcsolatban élnek. A Polgári Törvénykönyv, ezáltal a jogalkotó, a házassági kapcsolatnak enged elsőbbséget. A törvény a IV. Könyvben a Családjog részben tárgyalja a házasság létrejöttére és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, az élettársi kapcsolatra a törvény VI. Könyve tartalmaz rendelkezéseket.
A törvény védi a házasságot és a családot. Házasság akkor jön létre , ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt.
Ezzel szemben élettársi kapcsolat akkor áll fenn, ha házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben él együtt két személy. Ennek szükséges feltétele az életközösség megléte.
Az élettársi kapcsolat fennállásához nincsen szükség hivatalos aktusra, bejelentésre, regisztrációra, elég az életközösség megléte, jogvita esetén annak bizonyítása. Az élettársi kapcsolat megszűnéséhez sem szükséges jogi aktus.
Számtalan jogilag releváns helyzet megítélésében eltér a két együttélési forma.
Döntő a házastársak és az élettársak közötti vagyoni kapcsolat. Mindkét esetben a felek az életközösség fennállásának idejére vagy az életközösség megszűnése esetére akár a kapcsolat létesítésekor, akár később vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik. Ilyen tartalmú szerződés hiányában a házastársak között a törvényes vagyonjogi rendszer jön létre, azaz a házastársak közös vagyonát képezik mindazok a vagyontárgyak , amelyeket az együttélés alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek, kivéve, ha az bármelyik házastárs különvagyona. Ezt hívjuk törvényes vagyonjog rendszernek.
Ezzel szemben az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, esetükben ez minősül törvényes vagyonjogi rendszernek. Az együttélés megszűnését követően a feleknek egymással szemben csak kötelmi igénye keletkezik a vagyonszaporultra, tulajdoni igénye nem.
Az utolsó közös lakás használata tekintetében is elsőbbséget élvez a házastárs az élettárssal szemben.
Nem illeti meg lakáshasználati jog ellenértéke a lakásból távozó élettársat, a házastárs azonban lakáshasználati jog ellenértékére igényt tarthat, amennyiben az utolsó közös lakásból neki kell elköltöznie például azért, mert a lakás a másik fél külön vagyonát képezte.
Különbséget tesz a törvény a házastársi tartás és az élettársi tartás között is. Az élettársat csak akkor illeti meg tartás, ha a kapcsolat legalább egy évig fennállt, és a kapcsolatból gyermek született az egyéb feltételek megléte esetén.
Az életközösség megszűnése estén a házassággal kapcsolatos járulékos kérdéseket a bíróság a házasság felbontása iránt indított perben rendezni. Értelemszerűen az élettársi kapcsolat megszűnése esetén nem feltétlenül szükséges a peres eljárás megindítás, ezért gyakran fontos járulékos kérdések maradnak rendezetlenül.
Mit jelent az életközösség
A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. Az életközösség átmeneti megszakadása a kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti.
Nehezebb kérdés az életközösség fennállásának megállapítása az élettársi kapcsolat esetében.
Ez általában részletes bizonyítási eljárást tesz szükségessé, hiszen sem az egy lakásban lakás, sem a közös nyaralás, programok, önmagában az érzelmi vagy gazdasági kapcsolat sem teszi egyértelművé azt, hogy a felek között élettársi kapcsolat állt fenn.
A házasság felbontása iránti perben az életközösség fennállásának meghatározása elengedhetetlen , mivel a bíróság ítéletében kötelezően megállapítja az életközösség fennállásának időpontját, amely a későbbi vagyoni elszámolásnál döntő jelentőséget nyer.
A házasság felbontására csak peres eljárásban kerülhet sor a polgári per egyéb eljárási szabályainak betartásával.
Egyezségi kísérletre idézés
A per megindítása előtt lehetőség van egyezség megkötésére a járulékos kérdésekben. Ez esetben a felek tágabb lehetőséget kapnak a megállapodás tartalmának meghatározására.
Nemperes eljárásban a bíróság jóváhagyja a felek egyezségét, amely az ítélettel azonos hatállyal bír.
A házastársak közötti egyes szerződések
A házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződése és a házastársak közötti tartozáselismerés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szokásos mértékű ajándékozásra, ha az ajándék átadása megtörtént.
Vagyonjogi rendszer
Döntő a házastársak és az élettársak közötti vagyoni kapcsolat. Mindkét esetben a felek az életközösség fennállásának idejére vagy az életközösség megszűnése esetére akár a kapcsolat létesítésekor, akár később vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik. Ilyen tartalmú szerződés hiányában a házastársak között a törvényes vagyonjogi rendszer jön létre, azaz a házastársak közös vagyonát képezik mindazok a vagyontárgyak , amelyeket az együttélés alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek, kivéve, ha az bármelyik házastárs különvagyona. Ezt hívjuk törvényes vagyonjog rendszernek.
Ezzel szemben az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, esetükben ez minősül törvényes vagyonjogi rendszernek. Az együttélés megszűnését követően a feleknek egymással szemben csak kötelmi igénye keletkezik a vagyonszaporultra, tulajdoni igénye nem.
Különvagyon
A törvény tételesen határozza meg a különvagyon fogalmát, amely főszabályként az életközösséget megelőzően szerzett, vagy az életközösség fennállása alatt ingyenesen szerzett juttatást jelenti. A különvagyon és a közös vagyon elszámolása, az egyes alvagyonok keveredése okozza a jogvitát döntő részét.
Életközösség
A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. Az életközösség átmeneti megszakadása a kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti.
Nehezebb kérdés az életközösség fennállásának megállapítása az élettársi kapcsolat esetében.
Ez általában részletes bizonyítási eljárást tesz szükségessé, hiszen sem az egy lakásban lakás, sem a közös nyaralás, programok, önmagában az érzelmi vagy gazdasági kapcsolat sem teszi egyértelművé azt, hogy a felek között élettársi kapcsolat állt fenn.
A házasság felbontása iránti perben az életközösség fennállásának meghatározása elengedhetetlen , mivel a bíróság ítéletében kötelezően megállapítja az életközösség fennállásának időpontját, amely a későbbi vagyoni elszámolásnál döntő jelentőséget nyer.
A házasság felbontására csak peres eljárásban kerülhet sor a polgári per egyéb eljárási szabályainak betartásával.
Egyezségi kísérletre idézés
A per megindítása előtt lehetőség van egyezség megkötésére a járulékos kérdésekben. Ez esetben a felek tágabb lehetőséget kapnak a megállapodás tartalmának meghatározására.
Nemperes eljárásban a bíróság jóváhagyja a felek egyezségét, amely az ítélettel azonos hatállyal bír.