_V3B2357_

Nézze meg a PTK új rendelkezéseit!

Az új Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései

A közvélemény számára is ismeretes, hogy 2014. március 15. napján hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, amely a családjog szempontjából is lényeges változást hozott. Ez a változás főként a jogászok számára okozott megrázó élményt, hiszen a mai jogászi generáció a ma már régi Ptk-nak nevezett jogszabályon és az ennek nyomán több évtized alatt kialakult bírói gyakorlaton nőtt fel.

De mit is jelent az új jogszabály a hétköznapi ember számára ?

Szerencsére az új Polgári Törvénykönyv sem teszi szükségtelenné a jogi képviselő munkáját, hiszen a törvény elsődlegesen megállapodásra ösztökéli a feleket. A bíróság csak abban az esetben dönt, ha a felek között nem jön létre megállapodás. Ehhez képest a pert megelőző vagy a per során megkötésre kerülő megállapodás kíméletessé teheti az amúgy nem kellemes eljárást. Ebben egy kellő empátiával rendelkező ügyvéd rengeteget segíthet. Szerintem arra kell törekedni, hogy az ügyvéd ne az ellenfelet keresse a másik félben, hanem azt az együttműködő partnert, akivel saját ügyfele érdekében is megállapodásra tud jutni. Talán eljön még az az idő, amikor az ellenfél ügyvédjét még a megismerés előtt nem ellenfélnek tekinti a másik fél! Én erre törekszem.
Hajdan volt a gyermekelhelyezési per, amelyet felváltott a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése. Ma a felek és a bíróság nem elhelyezi a gyereket, hanem a szülői felügyeleti jogot rendezi. Valamennyien, akik szülők vagyunk, gyermekeink felett szülői felügyeleti jogot gyakorlunk, amely különféle jogosítványokat tartalmaz. Dönthetünk gyermekünk nevéről, lakhelyéről, feladatunk a gyermek gondozása, nevelése, törvényes képviselete. Mindezen feladatokat nevezzük szülői felügyeletnek. Az új rendelkezések számos változatát ismerik a szülői felügyelet gyakorlásának, amely tartalmi rendezése a felek egyezségére vagy a bíróság döntésére tartozó kérdés.
Sok külföldi példa okán kezdett tért hódítani hazánkban is a szülői felügyelet közös gyakorlásának lehetősége. Lássuk be, kicsit érthetetlen volt ez a fogalom, hiszen a bíróságok épp úgy rendelkeztek a gyermekek elhelyezéséről közös szülői felügyelet esetén is mint annak hiányában. E körben az új Ptk. szélesebb teret enged a felek megállapodásának és a szülői felügyeleti jogok közös gyakorlását részletesebben határozza meg és tölti meg tartalommal.
Köteléki kérdésnek a házasság felbontását és az ehhez legszorosabban tartozó kérdéseket nevezzük, azaz ide tartozik a szülői felügyelet gyakorlása, a gyermektartás , a volt közös lakás használatának kérdése. Ezen kérdésekben bár a Ptk. a felek megállapodására helyezi a súlyt, mégis a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik. A köztudatban elterjedt „közös megegyezéses válás” is valójában egy házassági bontóper felperessel és alperessel, nincsen lehetőség arra, hogy a felek a filmekből ismert úgynevezett „válási papírokat „ benyújtsák a bíróságon mintegy kikerülve ezzel a bírósági per menetét.
A régi 20 %-os gyerektartási szabály ma már némileg korszerűbb formában él tovább. A korábbi százalékos meghatározást felváltotta a határozott összegű gyermektartás előtérbe helyezése. Kizárólag a határozott összeg nagyságának meghatározásánál bír jelentőséggel a kötelezett jövedelmének nagysága. Ennek meghatározása pedig épp úgy probléma mint a korábbi jogszabály idején. A gyermektartásra kötelezett mindig sokallja, a jogosult kevesli a tartás összegét. A jövedelem is igen tág fogalom. Ma már nem bír kizárólagos jelentőséggel, hogy „papíron” ki mennyit keres. Jövedelemnek kell tekinteni az osztalékot, a munkabér melletti juttatásokat is. Talán a fogyasztási szokások adnak a leginkább érzékelhető képet a kötelezett tényleges vagyoni helyzetéről, amely felderítése komoly bizonyítási nehézségeket jelent.
A gyermektartás összegének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek szükségleteire is. E körben merülhetnek fel szükséges kiadások pl. egészségi állapot által indokoltan, vagy olyanok is, amelyeket a szülők korábban célszerűnek és szükségesnek tartottak. Pl. különórák. A gyermek szükséglete kérdésében is széleskörű bizonyítási eljárás várható.
Egyrészt az országhatárok megnyílásával, utazási szokásaink megváltozásával, de az utóbbi néhány év során megszaporodott külföldi munkavégzési lehetőségekkel a korábban elvétve előforduló esetek helyett szinte napi probléma a gyermek külföldre vitelének kérdése. Mikor viheti a szülő gyermekét külföldre, mit jelent a tartós külföldi tartózkodás, hogyan alakul a kapcsolattartás kérdése, megannyi olyan kérdés, amelynek eldöntése komoly bizonyítási eljárás során dönthető el . Még ekkor is felmerül azonban a kérdés, hogy a gyermek érdekét helyesen ismertük-e fel. Ebben a kérdésben nagyobb jelentőséget kapnak a gyámhivatalok és csak a hatósági eljárás sikertelensége esetén van lehetősége a feleknek a bírósághoz fordulni.
Teljesen új szabálynak tekinthető az apaság vélelmének megdöntésére irányuló nemperes eljárás. A jogszabály azt a gyakori élethelyzetet kívánja jogilag rendezni, amikor már a házassági életközösség megszűnését követően, de az új házasság megkötését megelőzően születik meg a gyermek az új kapcsolatból. Amennyiben egyik fél sem teszi kérdésessé az apaságot, a bíróság nemperes eljárásban dönthet az apaság vélelmének megdöntéséről.
Ma már kivételnek számít, ha a házasfelek úgy kötnek házasságot, hogy előtte hosszabb-rövidebb ideignem éltek együtt élettársként. De az is igen gyakori, hogy a házasságkötésre később sem kerül sor, miközben akár gyerekeik is születnek. Miután az élettársi kapcsolat megszűnéséhez semmilyen hatósági aktusra, így bírósági ítéletre sincsen szükség, gyakran olyan kérdések maradnak rendezetlenül, amelyek pedig a későbbiekben komoly problémákat vetnek fel. Különösen a kiskorú gyermekek sorsa felől szükséges dönteni, amely semmiben sem különbözik a házasságból született gyermekek sorsának rendezésétől. Azonos módon vetődik fel a gyermektartás, a kapcsolattartás és a volt közös lakás használatának kérdése.
A bírósági ítélettel megállapított gyermektartást annak megszüntetéséig kell fizetni. Új szabálynak mondható, hogy a gyermektartási kötelezettséget is be kell jelenteni a bíróságnak. Arra vonatkozóan, hogy ennek mi lesz a módja, még nincsen konkrét állásfoglalás, de várhatóan ez peren kívüli eljárásban történik majd.