2018. január 1. napján lépett hatályba az új Polgári perrendtartás, amely jelentősen megnehezítette a felek számára a perindítást. Az eddigi gyakorlattól eltérően a keresetlevélnek kínos részletességgel tartalmaznia kell számos formális adatot, a teljes tényállást, sőt már a per kezdeti stádiumában elő kell terjeszteni a később szükségessé válható bizonyítékokat, akár a tanúk nevének és idézhető lakhelyének megjelölése mellett.
A válni szándékozó ügyfelek jelentős százaléka az úgynevezett „közös megegyezéses „ válást választaná és kifejezetten nem kívánja feltárni azokat a régi sérelmeket, amelyek a házasság megromlásához vezettek.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy az új Polgári perrendtartás nem segíti elő a megegyezéses válást. Mégis mit lehet tenni, ha a házas felek dacolva a jogszabályokkal nem kívánják feltárni az okokat?

A probléma áthidalására  az a gyakorlat kezd kialakulni, hogy már a per megindítását megelőzően  létre kell hozni egy teljes körű megállapodást a felek között minden olyan jogilag jelentős kérdésben, amelyben a későbbiekben a bíróság előtt egyezséget kell kötni.

A megállapodás megkötésében jelentős szerepe van a jogi képviselőknek, akik már a bírósági eljárást megelőzően jogi formába öntik a felek akaratát, lényegében a jog nyelvére fordítják azt úgy, hogy a bírósági

eljárásban már szinte „tálcán kínálják” a bírónak az egyezség szövegét.

Amúgy az ügyvédi irodában megírt megállapodásnak további előnye, hogy számos olyan kérés, kívánság, elképzelés is okiratba foglalható, amely a bírósági eljárásnak nem része.