Tudjon meg többet rólam!

Dr. Sávolyi Györgyi  ügyvéd

Dr.Sávolyi Györgyi ügyvédEgyetemi tanulmányaimat a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi Karán végeztem, majd az ügyvédi szakvizsga letételétől folyamatosan fejtem ki ügyvédi tevékenységemet. 20 éven keresztül voltam a Budapesti 18. számú Ügyvédi Munkaközösség tagja. Jelenlegi önálló irodámat 2002-ben alapítottam.

Ügyvéd családból származom, amely pályaválasztásomat meghatározta, az ügyvédi iroda és a bíróság hangulata természetesen vált életem meghatározó részévé.

A mai napig elmondható, hogy alapvetően minden ügyben a valós életviszonyok érdekelnek. A cél az ügyfél számára kialakult problémás élethelyzetben történő eligazodás, az ügy megoldása. Ennek érdekében igyekszem reálisan felmérni az ügy kimenetelét, erről ügyfelemet tájékoztatni, együtt gondolkodva megtalálni a megfelelő megoldást.

Gyermekkorom egy részét német nyelvterületen töltöttem, így a társasági jogi kialakulásával, 1989–től kezdődően értelemszerűen adódott, hogy német, osztrák társaságok képviseletével is bővítettem tevékenységemet. E körben cégek képviseletét, az ezzel kapcsolatos munkaügyi, társasági jogi, szerződés készítési feladatokat látom el német nyelven.

Változatlanul közel áll hozzám az ügyfelekkel való személyes kapcsolaton alapuló családjogi képviselet, amelyhez – reményeim szerint – empátiával rendelkezem. A bírósági képviselet teszi élővé pályám gyakorlását, amelyre tekintettel peres képviseletet látok el.

2010-től 2015-ig a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének, 2021-től a Magyar Ügyvédek Biztosító Egyesülete Küldöttgyűlésének tagja vagyok.

ügyvéd budapest

Az ügyfél és az ügyvéd is választ!

Az ügyvédi munka a jog egyre szerteágazóbb területeit öleli fel. Abban a kérdésben, hogy a hivatás gyakorlása során ki melyik jogterületen fejti ki tevékenységét az érdeklődési körnek épp úgy, mint a szerencsének, a véletlennek , de nem utolsó sorban a személyes adottságoknak van meghatározó szerepe.
A pálya elején mindenki kipróbálja magát több területen, míg végül kialakul az egyéniségének leginkább megfelelő szakterület. Az évek múlásával is alakulhat az ügyvéd személyisége, vannak területek amelyekre az ügyvéd „ később „ érik be.
A családjog tipikusan nagy empátiát, türelmet és némi élettapasztalatot igénylő jogterület, ahol fokozott jelentősége van annak, hogy az ügyfél és az ügyvéd mennyire tudnak egymásra hangolódni.
Minden ügynek kell legalább egy esélyt adni arra, hogy a felek között megállapodás jöjjön létre, amely érdekében az ügyvéd feladata, hogy a jog nyelvére fordítsa le a felek akaratát.
El kell magyarázni az ügyfeleknek a jogi fogalmak lényegét, tartalmát, el kell oszlatni a tévhiteket, amelyek szájhagyomány útján  terjednek, de egyébként a jogi szabályoktól messze vezetnek bennünket.
A jogi tanácsadásnak ez a leglényegesebb része. Éreznünk kell a bizalmat, az őszinte segítő szándékot, hiszen csak ilyen körülmények között tudunk őszintén megnyílni jogi képviselőnk előtt.
Bizalommal, szakmai és élettapasztalattal, valamint több évtizedes gyakorlati rutinnal állok az Ön rendelkezésére.

 

A házastársak közötti egyes szerződések

Házastárs vagy élettárs

Jogi értelemben egyáltalán nem mindegy, hogy a felek házassági  vagy élettársi kapcsolatban élnek. A Polgári Törvénykönyv, ezáltal a jogalkotó, a házassági kapcsolatnak enged elsőbbséget. A törvény a IV. Könyvben a Családjog részben tárgyalja a házasság létrejöttére és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, az élettársi kapcsolatra  a törvény VI. Könyve  tartalmaz rendelkezéseket.

A törvény védi a házasságot és a családot. Házasság akkor jön létre , ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt.

Ezzel szemben élettársi kapcsolat akkor áll fenn, ha házasságkötés nélkül  közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben él együtt két személy. Ennek szükséges  feltétele az életközösség megléte.
Az élettársi kapcsolat fennállásához nincsen szükség hivatalos aktusra, bejelentésre, regisztrációra, elég az életközösség megléte, jogvita esetén annak bizonyítása. Az élettársi kapcsolat megszűnéséhez sem szükséges jogi aktus.

Számtalan jogilag releváns helyzet megítélésében eltér a két együttélési forma.

Döntő a házastársak és az élettársak közötti vagyoni kapcsolat. Mindkét esetben a felek az életközösség fennállásának idejére vagy az életközösség megszűnése esetére akár a kapcsolat létesítésekor, akár később vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik. Ilyen tartalmú szerződés hiányában a házastársak között a törvényes vagyonjogi rendszer jön létre, azaz a házastársak közös vagyonát képezik mindazok a vagyontárgyak , amelyeket az együttélés alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek, kivéve, ha az bármelyik házastárs különvagyona. Ezt hívjuk törvényes vagyonjog rendszernek.

Ezzel szemben    az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, esetükben ez minősül törvényes vagyonjogi rendszernek. Az együttélés megszűnését követően a feleknek egymással szemben csak kötelmi igénye keletkezik a vagyonszaporultra, tulajdoni igénye nem.

Az utolsó  közös lakás használata tekintetében is elsőbbséget élvez a házastárs az élettárssal szemben.

Nem illeti meg lakáshasználati jog ellenértéke a lakásból távozó élettársat, a házastárs azonban lakáshasználati jog ellenértékére igényt tarthat, amennyiben az utolsó közös lakásból neki kell elköltöznie például azért, mert a lakás a másik fél külön vagyonát képezte.

Különbséget tesz a törvény a házastársi tartás és az élettársi tartás között is. Az élettársat csak akkor illeti meg tartás, ha a kapcsolat legalább egy évig fennállt, és a kapcsolatból gyermek született az egyéb feltételek megléte esetén.

Az életközösség megszűnése estén a házassággal kapcsolatos járulékos kérdéseket a bíróság a házasság felbontása iránt indított perben rendezni. Értelemszerűen az élettársi kapcsolat megszűnése esetén nem feltétlenül szükséges a peres eljárás megindítás, ezért gyakran fontos járulékos kérdések maradnak rendezetlenül.

Mit jelent az életközösség?

A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. Az életközösség átmeneti megszakadása a kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti.

Nehezebb kérdés az életközösség fennállásának megállapítása az élettársi kapcsolat esetében.
Ez általában részletes bizonyítási eljárást tesz szükségessé, hiszen sem az egy lakásban lakás, sem a közös nyaralás, programok, önmagában az érzelmi vagy gazdasági kapcsolat  sem teszi egyértelművé azt, hogy a felek között élettársi kapcsolat állt fenn.

A házasság felbontása iránti perben az életközösség fennállásának meghatározása elengedhetetlen , mivel a bíróság ítéletében kötelezően megállapítja az életközösség fennállásának időpontját, amely a későbbi vagyoni elszámolásnál döntő jelentőséget nyer.

A házasság felbontására csak  peres eljárásban kerülhet sor a polgári per egyéb eljárási szabályainak betartásával.

Egyezségi kísérletre idézés

A per megindítása előtt lehetőség van egyezség megkötésére a járulékos kérdésekben. Ez esetben a felek tágabb lehetőséget kapnak a megállapodás tartalmának meghatározására.
Nemperes eljárásban a bíróság jóváhagyja a felek egyezségét, amely az ítélettel azonos hatállyal bír.

A házastársak közötti egyes szerződések

A házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződése és a házastársak közötti tartozáselismerés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Ez a rendelkezés nem  vonatkozik a szokásos mértékű ajándékozásra, ha az ajándék átadása megtörtént.

Vagyonjogi rendszer

Döntő a házastársak és az élettársak közötti vagyoni kapcsolat. Mindkét esetben a felek az életközösség fennállásának idejére vagy az életközösség megszűnése esetére akár a kapcsolat létesítésekor, akár később vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik. Ilyen tartalmú szerződés hiányában a házastársak között a törvényes vagyonjogi rendszer jön létre, azaz a házastársak közös vagyonát képezik mindazok a vagyontárgyak , amelyeket az együttélés alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek, kivéve, ha az bármelyik házastárs különvagyona. Ezt hívjuk törvényes vagyonjog rendszernek.

Ezzel szemben    az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, esetükben ez minősül törvényes vagyonjogi rendszernek. Az együttélés megszűnését követően a feleknek egymással szemben csak kötelmi igénye keletkezik a vagyonszaporultra, tulajdoni igénye nem.

Különvagyon

A törvény tételesen határozza meg a különvagyon fogalmát, amely főszabályként  az életközösséget megelőzően szerzett, vagy az életközösség fennállása alatt ingyenesen szerzett  juttatást jelenti. A különvagyon és a közös vagyon elszámolása, az egyes alvagyonok keveredése okozza a jogvitát döntő részét.

Életközösség

A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. Az életközösség átmeneti megszakadása a kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti.  

Nehezebb kérdés az életközösség fennállásának megállapítása az élettársi kapcsolat esetében.
Ez általában részletes bizonyítási eljárást tesz szükségessé, hiszen sem az egy lakásban lakás, sem a közös nyaralás, programok, önmagában az érzelmi vagy gazdasági kapcsolat  sem teszi egyértelművé azt, hogy a felek között élettársi kapcsolat állt fenn.

A házasság felbontása iránti perben az életközösség fennállásának meghatározása elengedhetetlen , mivel a bíróság ítéletében kötelezően megállapítja az életközösség fennállásának időpontját, amely a későbbi vagyoni elszámolásnál döntő jelentőséget nyer.

A házasság felbontására csak  peres eljárásban kerülhet sor a polgári per egyéb eljárási szabályainak betartásával.

Egyezségi kísérletre idézés  

A per megindítása előtt lehetőség van egyezség megkötésére a járulékos kérdésekben. Ez esetben a felek tágabb lehetőséget kapnak a megállapodás tartalmának meghatározására.
Nemperes eljárásban a bíróság jóváhagyja a felek egyezségét, amely az ítélettel azonos hatállyal bír.

 

A vagyonközösség megosztása válás esetén

válás vagyonmegosztásvagyonközösség megosztásához érdemes családjogi ügyvéd segítségét igénybe venni annak érdekében, hogy a lehető legjobb megoldást érhessük el.

Ha válásra kerül a sor, minden esetben fontos kérdés a közös vagyon megosztása. A legjobb, ha sikerül peren kívül megegyezni. Ezzel rengeteg időt és energiát spórolhatunk, ugyanis az ilyen ügyek olykor éveken át húzódnak. Nézzük egy kicsit bővebben, hogy mi mindent érdemes tudni erről a témáról!

A törvény szerint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyukat házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Amennyiben a szerződés a házastársak között nem rendelkeznek eltérően, a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn. Ilyen esetben a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a felek a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, beleértve a közös vagyontárgyak terheit is, valamint a bármelyik fél által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. A közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.Vannak azonban olyan, ide nem tartozó vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

A külön vagyon fogalmába több dolog tartozik a vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgyakon felül. Külön vagyon az örökölt vagy az egyik fél részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás, a házastársat megillető vagyoni jog – kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat -, a valamilyen sérelemért kapott juttatás, a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy, valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. Fontos, hogy a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, az már közös vagyonnak minősül.

A közös vagyon megosztása során számtalan vitás helyzet alakulhat ki. Ha Ön is ebben a cipőben jár, ne habozzon, keressen bizalommal, mint családjogi ügyvédet, és segítek elérni az Ön számára legkedvezőbb megoldást a vagyonközösség megosztásában!

A válás menete bontóperes ügyvéddel

válás közös megegyezésselválás menetét lépésről-lépésre bemutatom az alábbiakban. Egy házasság felbontása nem könnyű, de a tények ismerete megkönnyíti a procedúrát.

A házasság az élet része, egy ideje pedig a válás is megengedett, amivel elég sokan élnek is. A hazai statisztikák szerint a magyar házasságok 42%-ka válással végződik. Érdekes tény, hogy a téli hónapokban többen döntenek a szakítás mellett. Egy házasság átlagosan 13 évig tart, de nem ritka, hogy a felek mér jóval előbb a különválás mellett döntenek.

A házassági per komoly anyagai és érzelmi terhet ró a felekre, akiknek szüksége van bontóperes ügyvédre annak érdekében, hogy képviselje az érdekeiket. Fontos tisztázni a házasság és az élettársi kapcsolat nem ugyanaz, a kettőre más jogszabály vonatkozik. Közös vagyona csak a házasságban élőknek van, ezt kell felosztani a válás során, a különböző szerződések figyelembe vételével. A házassági szerződés egyre elterjedtebb, a felek a saját vagyonukat válás esetén ezzel tudják megtartani. Ha nem jön létre a házasság kötéskor ilyen szerződés, akkor minden, közösen vagy külön szerzett vagyontárgy közös tulajdon és a